Amikor feszült vagy, könnyebben kicsúszik olyan a szádon, amiről tudod, hogy “ezt nem kéne mondanom”. De valami láthatatlan, gonosz erő a hatalmába kerít. És odavágod azokat a szavakat. Úgy.
“Basszus, ezt nem kellett volna…”
De már késő. “P****ba. Tényleg nem kellett volna. Tudtam, hogy ez lesz.”
És nem elég, hogy még nagyobb a feszkó, még magadat is utálhatod, mert képtelen voltál uralkodni magadon.
Ebben a kihívásokkal teli időszakban (a Facebook is tele van velük ;)), amikor minden bizonytalan, nehéz nyugodtan kommunikálni.
Éppen ezért összegyűjtöttünk neked néhány olyan mentális maszkot és gondolati gumikesztyűt, melyekkel hatékonyan védekezhetsz e nehéz időkben.
De később se vedd le! 😉
Használd őket egészséggel! Védd meg magadat a fertőző gondolatoktól, és másokat is védj meg attól, hogy te fertőzd meg őket!
Az itt megosztott gondolatok NLP előfeltevések. (NLP: neuro-lingvisztikus programozás, bővebben itt olvashatsz róla.) Nem isteni kinyilatkoztatások. Szűrők – melyeken keresztül érdemes szemlélni a világot. Nekünk bejött. Amióta ezek a gondolatok irányítanak, sokkal jobb a viszonyunk magunkkal és a világgal. De semmit ne higgy el nekünk, próbáld ki magad!
Az NLP előfeltevések mentális maszkok, melyekkel védjük magunkat és a környezetünket.
Gondolati gumikesztyűk, melyek a szavakkal történő érintkezés során védelmet nyújtanak a kommunikációs vírusok ellen.
Univerzális tisztítószerek tavaszi agytakarításhoz.
Ebben a cikkben olyan eszközöket kapsz, amelyekkel
Micsoda?! Hogy a francba lehet jó, ami rossz?!
Amikor először hallottam, teljesen fel voltam háborodva. Az, hogy valaki a vonaton végig rugdossa a lábával az ülésemet, mégis hogy a pékbe lesz hasznos valamire?
Ha te is így vagy vele, és te sem tudod, hogy mikor lehet jó ez a mondat, segítek… amikor valami nem jó.
Tudod hogy működik? Eltereli a figyelmedet a saját nyomorodról, hogy arra figyelhess, hogy mit tanulsz belőle.
Ez a mondat, mantrázva, felírva receptre, magukra tetoválva, hihetetlen gyorsasággal megszüntetné a panaszkodó energiavámpírságot…
Képzeld el, hogy mire jó, hogy előtted 10 ember áll a sorban a patikában? Lehet, hogy eddig ez teljes felháborodással töltött el… és mi lenne, ha elkezdenél azon gondolkodni, hogy mire jó neked az, hogy fél órát nem kell csinálnod semmit, csak kivárni a sorodat?
Vagy például mire jó ez a járvány, a karantén? Nekem például arra, hogy megerősítsem az online jelenlétünket, hogy több időt töltsek a családdal, hogy nagyobb rend legyen a lakásban….
Minden viselkedés hasznos valamire.
Ha a sajátod viselkedésedről van szó (pl. akaratodon kívül megbántottál valakit), akkor arra minimum rávilágít, hogy ez a viselkedés nem visz közelebb a céljaidhoz.
Ha másnak a viselkedését találod tűrhetetlennek, akkor is belekukkanthatsz a saját lelkedbe: miért reagálsz ilyen érzékenyen? És ha továbbra is jogosnak érzed, akkor mit kezdesz vele? Megfelelően ki tudod-e fejezni a nemtetszésedet? Stb. Érted.
Minden élmény hasznos valamire.
Tudom, kemény így gondolni arra, amikor elveszítesz valamit vagy valakit. Nem azt mondom, hogy ha így tekintesz rá, akkor a gyászt lecserélheted hurráoptimizmusra.
Nem erről szól ez a mondat.
Ez a gondolat a jelenre irányítja a figyelmedet. A jelenre irányítja, és jövőt is azonnal pozitív fénnyel tölti meg.
És az sem baj, ha nincs rá rögtön válaszod.
Nem baj, ha fogalmad sincs, hogy a mostani fájdalom hogyan lesz ez később jó.
De ha azt a kérdést teszed fel, hogy “mit tanulhatok belőle?”, ahelyett, hogy a sebeidet nyalogatnád, esetleg magadat, vagy másokat hibáztatnál, akkor sokat tettél magadért.
Bizonytalanság, veszteség esetén azt érezzük, nem vagyunk urai saját életünknek. Cefet egy állapot.
Ha ezen a maszkon át szűröd még a saját valóságodat is, akkor már megtetted a legfontosabb lépést magadért. Még a legsötétebb pillanatokban is.
Magamnak még azzal szoktam kiegészíteni, hogy “mennyire lesz ennek a dolognak jelentősége 5 év múlva?”. A legtöbbször a “naugye” a válaszom…
Ezek a gondolatok lépcsőfokok, amik kivezetnek a pincéből.
Nyilván minél mélyebb gödörben vagy, annál több lépcső vezet ki a fényre.
Tudod, Lao-ce is megmondta: a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik.
De a következővel folytatódik. Meg a következővel. És a következővel…
Hogy milyen hatást érek el a szavaimmal, az az én felelősségem.
Ha a másiknak nem megy át, amit mondani akarok, akkor főleg.
Amit és ahogy mondasz, azt a másik valahogy érti.
Vagy nem érti. Vagy félreérti. Rosszul esik neki. Összezavarodik tőle.
Vagy pont úgy érti, ahogy te gondoltad. Azért ez is előfordulhat. 🙂
A hagyományos kommunikációs modellek a feladó-vevő párosában (egyenlő részben) osztják meg a felelősséget.
Nem azt mondom, hogy a másik nem lehet hülye – de itt most nem erről van szó.
Arról van szó, hogy ha nem úgy ment át neki, ahogy szántad, és századszorra is ugyanúgy magyarázod el neki, ugyanazokkal a szavakkal… akkor mégis ki a hülye, hogy nem fogja fel..?
Azért is szeretem ezt a gondolatot, mert felruház
Amikor kommunikálunk, a mi fejünkben levő rengeteg infó kiegészíti azt, amit mondani akarunk – és észre sem vesszük, hogy félreérthető, vagy hiányos az, amit mondani akarunk.
Mert nekünk egyértelmű.
És hányszor találkoztál már olyannal, hogy egy egyszerű kifejezés alatt a másik teljesen mást értett, mint te?
Vegyünk egy egyzerű példát:
Neked mit jelent, ha valaki azt mondja: “7 körül talán odaérek”?
Ugye? Naugye.
Érdemes nem csak az óráinkat, de a térképeinket is egyeztetni.
Nem a legerősebb. Nem a legnagyobb. Hanem aki képes alkalmazkodni.
Gondolj csak az evolúcióra!
Vagy figyelj meg egy kisgyereket, aki akar valamit: ugye, milyen széles skálát bejár?Most ne azon filozofálgassunk, hogy ezt hogyan és mivel “rontják” el a felnőttek, a szülők, a tanárok.
Inkább vállalj felelősséget a saját állapotaidért, és vedd kezedbe az irányítást!
Simon Sinek nagy kedvencem. Épp most láttam egy videót, amiben kifejti: nehéz időkben ne azt a kérdést tedd fel magadnak:
“Hogyan jutunk ki ebből? Hogyan vészeljük át ez a helyzetet?”
Inkább erre keresd a választ:
“Hogyan VÁLTOZZUNK meg, hogy túljussunk ezen a helyzeten?”
Min változtassunk? Hogyan találunk más utat, új utakat ahhoz, hogy továbbra is szolgálni tudjuk azokat, akiket szolgálunk?
Ne azon aggódj, hogy MIT csinálsz!
Arra figyelj, hogy MIÉRT csinálod.
…és a HOGYAN is megérkezik.
Ez az egyik személyes kedvencem. Ha ebből az alapállásból kommunikálsz, sokkal könnyebb elfogadni, hogy a másik nézőpontja különbözik a tiédtől. 🙂
Igazából az a csoda, ha nem máshogy látja…
A térképektől nem várjuk, hogy tökéletes, élethű másolatai legyenek annak a terepnek, amit ábrázolnak.
A térkép sokkal kisebb és stilizált, mint a terület, amit modellez. A haszna épp ebben rejlik.
A bennünk kialakult világkép a valóságnak csak egy leegyszerűsített verziója.
Olyanok vagyunk, mint Kolombusz. Felfelfedezzük a világot. Megrajzoljuk saját térképünket. Világképünket. Kiegészítjük ezt a környezetünk, szüleink, barátaink, a körülöttünk élők, a tévé, internet… által belénk plántált gondolatokkal.
Térképünk teljesen egyedi.
Tuti, hogy mindenki másétól különbözik.
Lehetnek hasonlóságok, de soha nem ugyanolyan. Ezt is könnyű belátni.
Mégis annyira el tud durranni az agyunk, amikor valaki a miénktől eltérő módon látja a világot! Ki mire hogyan reagál/ túlreagál/ és egyáltalán ki szerint és mi a túl… Akár egy-egy szó jelentésén óriási viták kerekednek.
Pedig a másik nem rosszat akar, csak máshogy látja. Más a térképe.
Nem jobb, vagy rosszabb a tiédnél. A tiéd sem “tökéletes”. Senkié sem az. Csak más.
Azokkal, akik ismerik ezt a “térkép nem a terület”, van egy ilyen “szólásunk”, amikor nagyon nem értünk egyet, de tökre nincs jelentősége (vagy esélye) annak, hogy meggyőzzük egymást.
“Ez a te térképed.”
Tudom, hogy ezeket a mentális maszkokat egyáltalán nem kihívás megérteni. Sőt, amikor jól vagyunk, még használni is könnyű őket. Akkor van rájuk igazán szükségünk, amikor nem vagyunk jól.
Kezdd azzal, amelyiket legkönnyebbnek találod! Lépésről lépésre haladj azok felé a gondolatok felé, amikkel (még) nem, vagy nehezen értesz egyet!
Legyél magaddal türelmes! Évek, évtizedek alatt berögződött viselkedésmintákat nem mindig könnyű pikk-pakk átírni. De lépésről lépésre sikerülni fog!
Ne várd, hogy egyik pillanatról a másikra, és minden szituban (főleg a nehezekben) egyből sikerüljön! De amikor sikerül, nyugodtan veregesd vállon magad!!!
Minél többször csinálod, annál jobban fog menni. (Járni se egyik pillanatról a másikra tanultál meg.)
Oszd meg ezt az infót, ezt a cikket ismerőseiddel, szeretteiddel, hogy ők is védelmet találjanak ebben a kihívásokkal teli időszakban – és majd a “békeidőben” is!
Ha szeretnéd ezt a mentális (n)agytakarítást társaságban végezni, csatlakozz Soft Skill Akadémia – Életrevaló Készségfejlesztők csoportjához!