Ez a bejegyzés egy több részes bejegyzés-sorozat 6/6 része:
Mi az NLP és mire jó? – Felhasználói kézikönyv az elméhez
Tekintsük át, hogy miről is volt szó az előző 5 bejegyzésben. Tekints erre az írásra úgy, mint egy NLP gyorskalauz, amihez bármikor visszatérhetsz és felidézheted a legfontosabb tudnivalókat.
Bár a név tudományosan hangzik, az NLP valójában nem egy klasszikus tudományág, hanem három olyan terület összefonódása, amelyek alapvetően meghatározzák az emberi tapasztalást: az idegrendszer, a nyelvészet és a viselkedési minták (programozás).
Richard Bandler, a módszer egyik társalapítója így ír erről az Elmés változások című könyvében:
“A ‘neurolingvisztikus programozás’ kifejezést azért találtam ki, hogy ne kelljen semmilyen meglévő szakterületre korlátoznom magam. (...) Az NLP többek között az emberi tanulást helyezi új megvilágításba. Bár sok pszichológus és lelki tanácsadó egy általuk terápiának nevezett dologra használja az NLP-t, szerintem helyesebb oktatási folyamatként felfogni. Alapjában véve arra tanítjuk az embereket, hogy miképpen használják a saját agyukat.”
Fontos megjegyzés: Az NLP mint elnevezés nincs levédve, így szinte bárki hirdethet módszereket ezen a néven. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy utánajárj, kitől és milyen forrásból tanulod a módszert.
Az NLP az 1970-es évek elején indult útjára a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetemről, két zseniális elme, Richard Bandler (akkoriban matematikus- és pszichológushallgató) és John Grinder (nyelvészprofesszor) együttműködéséből.
Bár az alapító páros fektette le az alapköveket, az NLP-t a második generációs szakemberek tették rendszerezetté és széles körben alkalmazhatóvá. Kiemelkedő szerepe volt ebben a Steve és Connirae Andreas házaspárnak, akik „emberarcúvá tették” a módszert: hidat képeztek a technikai precizitás és a mély emberi empátia között. Az ő munkásságuknak köszönhető, hogy az NLP a terápiás és önismereti folyamatokban is mély gyökeret vert.
Az eszköztárat később további neves szakemberek (pl. Robert Dilts, Judith DeLozier, Tad James) bővítették tovább. Nekik köszönhető, hogy az NLP ma már az üzleti élettől a sportpszichológiáig minden területen jelen van.
Az alapítók egy egyszerű, de forradalmi kérdést tettek fel: „Mi a különbség aközött, aki csak jó valamiben, és aközött, aki kiváló?” Az NLP lényege tehát a zsenialitás és a kiemelkedő emberi teljesítmények modellezése és átadhatóvá tétele. A modellezést a Soft Skill Akadémián a Master Practitioner képzésen tanítjuk, és minden évben nyilvános a mesterek vizsgamunkája, ahol egy-egy kiválóság modelljét mutatják be és teszik taníthatóvá.
Az alapítók megfigyelték, hogy a kiemelkedően sikeres emberek bizonyos alapigazságok szerint élik az életüket. Ezeket hívjuk NLP előfeltevéseknek. Nem kell „hinned” bennük, elég, ha elkezdesz úgy cselekedni, mintha igazak lennének, és figyeled a változást.
Néhány példa:
Az NLP-re is igaz a mondás: a puding próbája az evés. A módszer csak akkor működik, ha használjuk – nem elméletben vagy a workshopokon, hanem a mindennapi élet éles helyzeteiben. Robert Dilts szerint a"NLP minden, ami működik".
Az NLP tárháza számtalan eszközt kínál szinte minden mentális elakadásra. Itt nem a „miért” a fontos, hanem a „hogyan”. Működik vagy sem? Jobbá válik tőle az életem?
Az NLP kiemelt figyelmet fordít az ökológiai vizsgálatra is. Ez azt jelenti, hogy mielőtt változtatnánk, megvizsgáljuk: a cselekedeteink milyen hatással lesznek ránk és a közvetlen környezetünkre (családunkra, kollégáinkra).
Hogy valamit jó vagy rossz szándékkal használunk, az rajtunk múlik. Gondoljunk bele: egy éles konyhakéssel felapríthatjuk a paradicsomot egy ínycsiklandó vacsorához, de ha ügyetlenek vagyunk, meg is vághatjuk az ujjunkat. Ugyanez igaz az atomenergiára vagy egy egyszerű kalapácsra: építhetsz vele katedrálist, de beverheted vele a szomszéd ablakát is.
Az NLP eszköztára is ilyen. A Rapport (bizalomépítés) segítségével lehetsz a világ legmegnyerőbb, legmegértőbb partnere, de lehetsz „mágneses” hatású porszívóügynök is. A különbség nem az eszközben, hanem a felhasználó szándékában rejlik. Ha a célod nemcsak neked jó, hanem a rendszerednek is (ökológia), akkor nyertél.
Tudtad, hogy a legtöbb kudarcunk nem a képességeink hiányán, hanem a hiedelmeinken múlik? A hiedelmek azok a belső „szemüvegek”, amiken keresztül magunkat és a lehetőségeinket látjuk. Ha azt hiszed, valamire nem vagy képes, az idegrendszered engedelmeskedni fog neked, és leállítja a kreativitásodat. Az NLP egyik legnagyobb ereje, hogy segít felismerni ezeket a korlátozó mondatokat, és segít lecserélni őket olyan támogató meggyőződésekre, amelyek szárnyakat adnak a céljaidnak. Ne feledd: nem az számít, mi az „igazság”, hanem az, hogy a hiedelmed segít-e téged, vagy hátráltat!
Az NLP különlegessége, hogy nem igényli a probléma részletes boncolgatását – képes tartalom nélkül dolgozni. Nem a „miért”-eket keressük a múltban, hanem a „hogyan”-okat a jelenben. Elég, ha tudjuk, milyen képekből, hangokból és érzetekből áll össze a belső élmény. Ha megváltoztatjuk a szerkezetet (pl. egy sötét, nyomasztó képet távolivá és halvánnyá teszünk), az érzelmi reakció is megváltozik. Gyors, tiszta és rendkívül tiszteletteljes módszer, mert a megoldásra fókuszál: „Mi van most, és mit szeretnél helyette?”
Hogy hogyan válik ez készségszintű tudássá? Ahogy a vicc is mondja:
– Elnézést, hogyan jutok el a Carnegie Hallba?
– Gyakorlással, gyakorlással, gyakorlással!
Az 1980-as évek elején a két alapító útjai elváltak. Bár a szakítás mögött személyes és jogi viták is álltak, a szakmai különbségek két fejlődési irányt jelöltek ki: a tudatosabb folyamatokra építő Classic Code-ot (Richard Bandler) és a tudattalan bölcsességét, illetve a „csúcsállapotot” hangsúlyozó New Code-ot (John Grinder).
Az NLP-t gyakran éri kritika tudományos körökben, ám a megalkotók sosem állították, hogy új tudományt hoztak létre. Egyszerűen hatékony eszközöket akartak adni az emberek kezébe. Ha egy eszköz működik, előnyös és hatékony, miért ne használnánk?
Nézzünk néhány apró, szinte láthatatlan „hacket”, amit bárki beépíthet a napjába:
Ezekből mi kár adódhat? Legfeljebb nem működik azonnal, vagy mindig, de gyakorlással lehet csiszolni rajta.
Az NLP-ről sokat lehet beszélni, de a legfontosabb, hogy elkezdd felfedezni. Véleményünk szerint a Metamodell és a Milton-modell alkotta kommunikációs modell az egyik leghatékonyabb a világon – feltéve, ha használják.