A tanulás lépcsői
Az NLP (neuro-lingvisztikus programozás) számos modellt használ a körülöttünk lévő világ megmagyarázására. Az egyik ilyen modell a tanulás lépcsői. Bármilyen skill – képesség – elsajátítása során ezeken a lépcsőkön megyünk keresztül. Miért fontos erről írni? Mert minden lépcső hoz magával tipikus hozzáállást, viselkedést, ami akár korlátja, akár üzemanyaga is lehet a fejlődésnek. Szóval ha magadra ismersz, ne lepődj meg. Egy kicsit rólad is, rólam is szól ez a bejegyzés.
Amikor bármilyen új készséget kell elsajátítanod, akkor az első lépés az, amikor “nem tudom, hogy nem tudom” – azaz annyira kevés a tapasztalatod és a tudásod az adott képességről, hogy nem tudod felmérni, mennyire nehéz vagy könnyű is a feladat. Azaz tudattalan szinten vagy inkompetens. Persze lehet, hogy van már hasonló tapasztalatod, amihez hasonlíthatod a skillt. Például ha már tudsz angolul, és szeretnél még egy nyelvet megtanulni, akkor visszaemlékezhetsz, hogy milyen lépések vezettek addig, hogy ki tudd fejezni magad. Vagy ha már megtanultál egy programnyelvet, akkor meg tudod becsülni, hogy mennyi erőfeszítés lesz egy másikat megtanulni. A tudatlan inkompetencia veszélye a Dunning-Krüger hatás: amikor a magabiztossággal fordított arányban áll a szaktudással…aztán ideális esetben nem állsz meg a vak magabizosság állapotában, hanem elkezdesz tanulni.
A második szint az, amikor “tudom, hogy nem tudom” – azaz amikor már tisztában vagy azzal, hogy mit nem tudsz. Ezen a ponton már lehet, sőt kell is célzottan fejleszteni, tanulni. Ez a tudatos inkompetencia szintje. A tanulási folyamatban ez az a szint, ahol a hibák mentén tudunk tanulni. Ha elmész egy retorika klubba, akkor az első sikeres beszéd után elkezded azokat a visszajelzéseket kapni, hogy min lehetne még fejleszteni. Például nem játszottál a hangoddal. Nem tartottál szüneteket. Nem használtál változatos szókincset. Vagy még nem tudod kifejezni a gondolataidat az adott nyelven. Ennek a szintnek a veszélye, hogy szembesülve a nem tudással, sokan inkább feladják. Keresnek mást, amiben sikerélményt élhetnek át.
Mi segít ilyenkor?
Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás. De nem akárhogy. Angela Duckworth ezt “deliberate practice”-nek, azaz célzott gyakorlásnak hívja. Válassz ki egy területet és dolgozz rajta! Akár úgy, hogy a feladatokat részfeladatokra bontod! Segít, ha észben tartod, hogy “nincs kudarc, csak visszajelzés.” Ízlelgesd, hogy ez a mondat hogyan hat rád, ha a legutóbbi “kudarcodra” gondolsz. Mi van, ha nem a csalódottság lesz úrrá rajtad, hanem tárgyilagosan tudsz nézni a történetre? (És ha még hasonló mankókra van szükséged, mint ez a mondat, akkor csekkold le az NLP-s előfeltevésekről szóló tananyagunkat!)
A harmadik szint a “tudom, hogy tudom“. Azaz a tudatos kompetencia szintje. Itt már tudod, hogy ki tudod magad fejezni az idegennyelven. Tudod, hogy tudsz retorikai elemeket használni az előadásodon. De azért ez még egy olyan tudás, ami felkészülést és fókuszt igényel. Erőfeszítésbe kerül, de egyre több a sikerélmény. Sokan megelégednek ezzel a szinttel. Megvan az angol/német/ubuntu nyelvvizsga. Elértem, papírom van róla, hogy tudom. Aztán ha nincs következő cél, akkor innen irtó könnyű visszalépni a “nemtudásba”. Mert ha nem dolgoztatod meg az izmot, akkor az nem épül…és igaz ez az agyadban lévő idegpályákra is. Azt azért fontos tudod, hogy itt már nem olyan látványos a fejlődés egyik napról a másikra. Sőt, néha olyan, mint a fogyókúra harmadik hete, amikor a szervezet már hozzászokott a csökkentett energiabevitelhez, és lassul, vagy néha meg is áll a fogyás…
Mit tudsz tenni ilyenkor?
Adj magadnak “stretch” célokat. Ha eddig csak retorika klubban adtál elő, akkor keress magadnak olyan helyet, ahol magasabb a tét, több az ember! Ha eddig csak a nyelvvizsgára gyúrtál, akkor kezdd el használni is a nyelvet anynayelvű beszélőkkel! Növeld a kihívás komplexitását!
És végül el is érkezünk a képesség elsajátításának utolsó fázisába: “nem tudom, hogy tudom”.– azaz a tudattalan szintű kompetencia. Ez az a szint, amikor észre sem veszed, hogy épp melyik nyelvet használtad, vagy amikor egy rögtönzésnél is játszi könnyedséggel nyűgözöd le a hallgatóidat.
Talán hallottál már a 10.000 órás szabályról. Malcolm Gladwell írta Outliers szímű könyvében, hogy bármely összetett képesség mester szintű műveléséhez 10.000 óra célzott gyarkolás kell. Azonban a gyakorláson túl van még egy fontos nézőpont, amit fontolj meg: válassz olyan tanárokat, mentorokat, akik inspirálnak, fejlesztenek, tanulási zónában tartanak!
Ha velünk tanulnál, akkor csekkold tananyagainkat vagy képzéseinket!